Úhh.... a mai nap fájdalmasan korán indult.
1 órakor arra riadtam, hogy a kicsik sírnak...nem is akárhogyan, keservesen és azonnali segítséget kérőn. Nem volt idő ébredezni,lelki szemeim előtt már láttam ahogy valamelyikük kínlódik, azonnal kipattantam az ágyból, fél álomban beleugrottam a papucsomba és robogtam ki hozzájuk. Gyorsan feltéptem a szobájuk ajtaját felnyomtam a villanyt és megláttam.... mind a 8 kis ördög ébren üldögélt, hatalmas fekete szemecskéjükkel bámultak rám, láthatóan szikrányi álmosságot sem éreztek, de nekem nagyon megörültek. Azonnal tódultak is ki a ládájukból farok csóválva, kaptam egy csomó puszit, majd pisi, kaki ...sebaj, mindig is arra vágytam, hogy pizsamában takaríthassam össze a kakit...hajnali 1 kor ! ÁÁÁÁÁÁÁh

Ha már így alakult kaptak egy kis kaját, szépen meg is ették, majd ismét pisi,kaki+játék és szépen mentek is vissza aludni.
Édes kis bogarak, imádom őket, de remélem erről a hajnali kaja csatáról hamar leszoknak.